Az egyik legnagyobb amerikai motoros portál, a RideApart szerzője 2024. május 2-án egyfajta bojkottra szólította fel olvasóit a világ talán leglátogatottabb tematikus YouTube csatornájával, a FortNine-nal szemben.
Robbie Bacon újságíró szerint a FortNine sztárja, Ryan túl messzire ment, amikor az április elsején megjelent videójukban – a dátum ne zavarjon meg, nem áprilisi tréfának szánták a felvételt – lényegében haszontalannak nevezte a motoros ruházatokban található protektorokat, sőt, azt is elmesélte, hogy ő rendszerint kidobja azokat a saját dolgaiból. Bacon ennek jegyében egyfajta ellenhónapot hirdetett: arra kérte olvasóit, hogy viseljék a védőfelszereléseiket, és 30 napon keresztül hanyagolják az ismert kanadai videós csatornát.
FortNine Ryan – egyébként Kluftinger a becsületes vezetékneve, dehát úgy senki nem ismeri – egy motoros baleseti tanulmányt hozott be a műsorába, ami a törések, ficamok és egyéb sérüléseket veti össze olyan balesetek után, ahol a motoros viselt protektoros védőfelszerelést, és olyanokban, ahol nem. A kiemelt számok alapján Ryan nem látott jelentős differenciát a védőelemek viselése és viselésének elhagyása között. Ez alapján arra jutott, hogy a térd-, csípő-, könyök- és vállprotektorok viselése lényegében fölösleges, hiszen a végeredményt nézve az különbséget nem jelent. A kanadai videós ezzel a statisztikával támasztotta alá a saját gyanúját, miszerint a ruházatokba helyezhető protektorok nem elég hatékonyak.
A legfontosabb kritika a videós állításával szemben, hogy az adatok, amiket hozott, kontextusából kiragadva és félreértelmezve jelentek meg, hogy attól a gyanúja, a megérzése, a véleménye tudományosan alátámasztott hatást keltsen, miközben valódi alternatívát nem kínál. Ugyanis Ryan a tanulmányból csak és kizárólag a csonttöréssel végződő sérülések számait ragadta ki, miközben más típusú sérülések esetében már sokkal látványosabb a különbség.
Ez a fontos állásfoglalás pedig nem mástól érkezik, mint Liz de Rome professzortól, a Ryan által idézett 2011-es tanulmány szerzőjétől, aki szerint ez teljesen téves értelmezése a munkájának.
A professzor arra is kitér, hogy a tanulmányában összesen 212 esetet vizsgáltak, amiben mindössze 15 százalék volt a töréses esetek száma, ami egészen egyszerűen túl kicsi minta ahhoz, hogy abból megfelelő következtetést lehessen levonni, miközben más, töréssel nem járó sérülések esetén nagyságrendi szinten tudnak kimutatni különbséget a protektorok használata és nem használata között.
Én azt hiszem, hogy a FortNine csapata nem vádolható azzal, hogy ne vennék komolyan a motorosok biztonságát érintő kérdéseket, ami már csak abból a szempontból is súlyos öngól lenne, hogy a csatorna mögött álló üzlethálózatnak fontos profilja a motoros felszerelések forgalmazása. Ryan videói pedig jellemzően alaposak, szórakoztatóak és alkalmasint merészen tabudöntögetőek.
Személyes élményem, hogy tőle tanultam meg, miért fontos egy motoros kesztyűn a hüvelykpárna izom feletti erősített csúszóréteg (röviden: nem tapad le a tenyered csúszás közben, további sérüléseket okozva magadnak), amire vásárlásnál azóta is odafigyelek.
Abban sem értek egyet a RideApart szerzőjével, hogy Ryan ne adna alternatívát, hiszen az üzenete nem az, hogy nyomjad pólóban és rövidgatyában, mert úgyis mindegy. Egyrészt a különálló, masszív gerincprotektoroknak szerinte is van értelme, másrészt a légzsákos védőtechnológiának – amilyet egyébként ő maga is hord – sokkal nagyobb hasznát látja. És ezzel nem is nagyon lehet vitatkozni.
Félreértés ne essék, nem akarom FortNine Ryant mentegetni, hiszen hibázott
Az érvelése alátámasztására felkutatott tanulmány értelmezésével mindenképpen, de ez még a kisebbik baj. A nagyobbik, hogy az üzenetét rossz irányba címezte, amit zavaróan könnyű felmentésként értelmezni a védőfelszerelések, de legalábbis az azokban található protektorok viselése alól, ami nem lehet cél; ahhoz semmilyen beható tanulmányra nincs szükség, hogy a sérülékeny emberi test és a becsapódás közé helyezett ütéselnyelő és az erőhatást eloszlató réteg viselése mindenkinek elemi érdeke.
A helyes üzenetet határozottabban kellett volna a gyártók és döntéshozók felé megfogalmazni, a védőfelszerelések hatékonyságáról ugyanis a mai napig tényleg nagyon keveset tudunk. A tájékoztatás minimális, az előírt szabványok pedig alacsony szintűek, aminek következtében a fejlesztések csigalassan haladnak, hiszen arra lényegében senkit nem kényszerítenek rá sem a vásárlók, sem a döntéshozók.
Csak, hogy egy jól érzékelhető példával éljek: a protektortechnológia csúcsa – legalábbis amit a motoros boltokban meg tudunk vásárolni – mai napig a Level 2 CE szabványnak megfelelő ütéselnyelőréteg, ami tizenéves fejlesztés eredménye. A kabátokban viszont a mai napig nem előírás nemhogy a Level 2, még a Level 1 elhelyezése sem a mellkasi részen, ahol végül is csak olyan szervek találhatóak, mint a tüdő, miközben annak az esélye, hogy balesetkor mellkasi sérülés éri a motorost, elég nagy.
A helyes üzenetnek arról kellett volna szólnia, hogy a vásárló legyen tudatában annak, hogy milyen szintű védelemért ad pénzt, és egyébként a lehetőségeihez mérten, azt esetleg hordja is, mert a motorozásban nagy a bizonytalansági tényező.
De az üzenet nem ez, és hiába hangzik el, hogy ő ugyan senkit nem biztat arra, hogy pakoljon ki a ruhájából, az azért mégiscsak erős állásfoglalás, hogy ő maga azért ezt megteszi. Tartok tőle, hogy ettől nem motorosok ezrei fogják a motoros kabátjaikat légzsákos védőfelszerelésre cserélni, hanem egészen egyszerűen csak lesz, aki holnap nem veszi fel a motoros nadrágját, kabátját, bármit, mert önigazolást talált a világ talán legismertebb motoros véleményvezérének szavai mögött.