Egy új kiadással igyekszik megszólítani a Triumph azokat a leendő vásárlókat, akik a modellkínálatukat fajsúlyosan a megjelenés, a stílus, a szépre és az egyedire való igény oldaláról közelítik meg. A Stealth Edition egyúttal váltja a Chrome Collectiont, aminek a Gold Line volt az elődje.

A király meghalt, éljen a király! Nem tudom, te hogy vagy vele, de én még senkit nem hallottam a Bridgestone S22-re panaszkodni. Az igazán komoly pályabubusok persze biztosan tudnak célfelhasználásra jobbat mondani, de Iván is szerette – vagy legalábbis azt írta, hogy rossz tapasztalata még nem volt ezzel a gumival – az MT-10 SP tesztjében, Talmácsi Gábor is azt mondta róla a Facebook oldalán a 2019-es bemutatókor, hogy jó cucc, és alattam is jó szolgálatot tett egy XSR 900 alatt. A japán márkánál viszont úgy érezték ideje nyugdíjazni: hiszen itt van a következő generáció, a Battlax Hypersport S23.

Muhhamed Ali egyszer azt mondta, hogy a lehetetlen csak egy szó, amivel azok a kisemberek dobálóznak, akiknek könnyebb a készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban a változtatáshoz szükséges erőt. A Kawasaki olaszországi képviseletének értékesítési igazgatója, Enrico Bessolo nem tűnik ilyen fazonnak. Az olasz Motociclismónak adott nyilatkozata szerint nem kis fába vágta a fejszéjét: azt akarja elérni, hogy újra tűzbe hozzák a kis- és közepes sportmotorok az európai embereket.

Azt hiszem a szakkomentátorok valahogy úgy vezetnék ezt fel, hogy a Ducati féktávon beszúrt a BMW-nek. A bajor M 1000 XR – amiről az a mondás tartja, hogy az egy sportmotor, csak kényelmes – bemutatása június óta csúszik, az olaszok viszont időközben előálltak valamivel, ami tényleg nagyon durvának tűnik. Röviden: Multistrada, Panigale blokkal.

Nyilvánvalóan lesz még Thruxton, legalábbis olyan motor a Triumph-nál, ami ezt a modellnevet viseli. Végtére is a ‘60-as évek közepe óta létezik a gyártó kínálatában (eredetileg endurance versenymotor volt), a tradíció meg olyan értékes kincs, amiért az ázsiai eredetű vállalatok manapság vagyonokat fizetnek. Na majd biztos végleg eldobják, ha nekik meg ott van, mi? Akárhogy is, a Triumph most egy végső kiadással búcsúzik a 2004-ben megismert Thruxton szériától.

Hát mi történik a belépőszintű cruiser kategóriában? Nem is olyan régen legfeljebb a Honda Rebel 500 és a Kawasaki Vulcan 650 közül választhatott az egyszeri érdeklődő, most pedig sorban jönnek a fél liter körüli krúzerek. Talán magára talál a kategória? Ettől azért még távol vagyunk, de nemrég a Kawa is előállt az új Eliminator 500-zal, most pedig a Moto Morini lépett a stílus irányába egy 650-es motorral.

Lássuk be: nem szeretünk kuplungolni. Oké, így tanultuk, ezt tartjuk etalonnak (hovatovább, férfiasnak is), de azért valójában mindig keressük a kiskapukat, hogy annyit azért mégse kelljen. Elfogadtuk, megszoktuk, talán meg is szerettük már – én nem – a Honda DCT-automatáját, más motorokon megtanultunk kuplung nélkül, gáz-visszaeresztéssel váltani vagy éppen megrendeljük a gyorsváltót, akár nem sportos motorra is, hogy az nettó kényelmi extraként szolgáljon.

Első blikkre nettó vadcsapásnak tűnik a Honda friss szabadalma, aminek a segítségével aktívan változtatnák az ergonómiáját kanyarokban. Magyarul egy olyan kanyarodást segítő rendszerről van szó, ami kvázi beletolná a motorost a kanyarba. Ettől függetlenül az ötlet érdekes, és ki tudja hova fog vezetni. Az viszont egy picit vicces, hogy a tervrajzokat pont egy CBR1000 RR-R-en mutatják be, egy olyan motoron, aminek a tulajdonosai jó esetben ritkán segítségre.

Előfordul, hogy a kísérleti technológiák alkalmazása végül roppant érdekes járművet szül. Ilyen volt az 1983-as Honda CX650 Turbo is, ami bár egy motorkerékpár, mégis gyárilag turbófeltöltővel szerelték.

Egy korábban kiszivárgott fotó alapján még csak feltételezhettük, hogy a közúti használatra optimalizált V-Strom 800 rövidebb rugóutakkal érkezik, mint a Suzuki kínálatában először megjelent DE, azaz off-road változat. A 800RE bemutatója azonban meg is erősítette, sőt, más téren is jelentősen eltér a testvér modelltől.

A MotoGP-ben régóta terjedt az a pletyka, hogy a hatszoros világbajnok Marc Marquez 10 év után szakíthat a Hondával. Márpedig amelyik szóbeszéd nem akar elhalni, gyakran igaznak bizonyul.

Nyilván mindenkinek megvan a maga preferenciája, de szerintem Ákos ötlete, hogy a KSR-nek a Brixton név kitalálása helyett a Pannóniát kellett volna megvásárolnia, minimum benne van a 2023-as top 3-ban. Ez a körhinta már tovább forgott, márka legnagyobb motorja, a Cromwell 1200 pedig él, sőt új változatot kap.

Adidos cipő, meg aluljárós Relax óra? Hagyjuk már, a kínai ipar ennél sokkal viccesebbeket is termel! És a Michaelsoft Binbows megvan? Azt hiszem új tétel írhatunk a kedvenc listánkra: itt van a sanghaji Ducati utánlövés, a Ducasu. És úgy is néz ki.

Természetesen ugyanúgy megmaradnak a jól bevált R 1250 RT BMW-k a francia rendőrség kötelékében, de szokatlan választással egészítik azt ki. Elektromos motorral, ami első, majd igazából második érzésre sem tűnik alkalmasnak arra, hogy rendőrségi feladatokat lássanak el vele, de jól belegondolva bizonyos részfeladatok elvégzésére nem is annyira elrugaszkodott ötlet beszerezni néhány elektromos modellt.

Bár a Kawasaki jelen van a - műfaji értékrendhez képest - kisköbcentis cruiserek világában a 650-es Vulcannal, most egy új szereplőt hoznak be a kínálatukba, amivel az A2 jogosítvány kategóriába is beszuszakolják magukat. Noha a Vulcant is legálisan lehetett 48 lóerőbe fojtani, az új Eliminator 500 eleve hozza a teljesítményt, és egy könnyebb, kezesebb kivitel ígéretét hordozza magában. Már maga a motor tömege is sokkal békésebb: 176 kiló a 229-hez képest. Az ég és föld.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy bő két évnyi felvezetés után megjelent a következő szezon legfontosabb motorja, Az örök toplistás túraenduró következő tagja, a BMW R 1300 GS. Az elődmodellhez, a jelenleg futó 1250-es szériához képest változások tömkelegével álltak elő a németek. Erősebb lett, fejlettebb a futómű és a váz. De van itt elektronikai újdonság is, és ami a legérdekesebb, hogy mind ezekkel együtt a motor tömege csökkent.

Már korábban is szó volt róla, hogy a soros kéthengeres V-Strom 800 DE megkapja közúti fókuszú változatát, a sima V-Strom 800-at (tehát DE jelző nélkül). Persze ez nem a világ meglepetése, hiszen egyrészt a változtatás kézenfekvő, másfelől már az előd modellt, a 650-es Stromit is hasonló felállásban kínálta a Suzuki.

Nem jár mellé egy Honda City, mint 1981-ben a Motocompo esetében. Cserébe az új verzió ezer dollárba, tehát épp 360 ezer forintnyi zöldhasúba kerül, és 3,5 órás otthoni töltéssel akár 19 kilométeres hatótávolságot ígér. A Honda szerint ez kell a modern városi környezetbe. Legalábbis az amerikaiba, mert Európát nem említik.

Visegrád városvezetése megmozdult a motorosok ügyében. Talán mondhatjuk, hogy végre, de amikor 2023. augusztus 26-án összegyűlt több ezer motoros, hogy kifejezze nemtetszését a hírhedt “Motorkerékpárral behajtani tilos” tábla előtt (pontosabban aki ott volt, tudja, hogy igazából az egész várost lefedve), akkor nemcsak a tábla, hanem a motorral közlekedők hátrányos megkülönböztetésével szemben is felemelték a hangjukat.

“Hamarabb visszatérhetnek a MotoGP futamok Magyarországra, mint gondolnád.” - jelent meg a motogp.com oldalon a verseny jogtulajdonosának, a Dornának a sajtóközleménye. Ez nem az első kísérlet, hogy hazánk egyike legyen a Gyorsaságimotoros-világbajnokság eseményeit megrendező országoknak, de ezek eddig rendre kudarcba fulladtak.

Épp a minap olvasgattam maestro Szabó Henrik korábbi Aprilia RS 660 tesztjét, miután személyesen is találkoztam egy eladó példánnyal Ivanicséknál. Ott, a gép mellett állva eszembe jutottak a szavai: “És nem a szögegyszerű központi rugóstagot kell ekézni, vagy éppen az elnagyolt felső villahidat megfújatni, hanem örvendezni kell az aluváznak, a míves alu lengővillának, a potens erőforrásnak és a harapós fékeknek.” - írta akkor, és bevallom egy kicsit megkívántam. Mármint az RS-t. Erre milyen infó jön szembe? Noaléban összedobtak egy kisebb változatot.

Észrevettétek, hogy a café racer stílus mintha egy kicsit kiment volna a divatból? Legalábbis ahhoz képest, hogy tizenéve még a retró csimborasszója volt, mostanra már inkább a scramblerek maradtak a felszínen. De nem mindenki engedte el a műfaj kezét: a Moto Guzzi egy új V7 változattal, a Stone Corsával igyekszik elérni azokat, akiknek a londoni Ace Café parkolója jelenti a vágy viszonyítási pontját.

Bevett formulának tekinthető, hogy a motorgyártók elkészítik a csupasz modelljeik idomos változatait, vagy éppen fordítva. Ahogy a Yamaha MT-07-ből megszületett az R7, úgy a Suzuki is eldurrantja ezt a receptet, és az idén bemutatkozott GSX-8S alapjain várhatóan a következő évben megérkezik a GSX-8R.

A BMW Motorrad szeptember 7-én (igen, ez négy napja volt, de hát valamikor motorozni is kell, igaz?) bemutatta az új, középméretű túraenduró trióját. Az F 800 GS-t, az F 900 GS-t és az F 900 GS Adventure-t, amivel finoman újra is pozícionálta a kínálatát, valamint lecseréli a 2018 óta elérhető F750GS/F850GS duóját.

Új stádiumba érkezett a Triumph-féle motokrossz projekt felvezetése. Egy jól kitalált YouTube videósorozat előző részeiből már megtudhattuk, hogy a korábbi iparági információkkal szemben a britek teljesen saját vázat készítenek, egy későbbi kisfilmben a 250 köbcentis motorblokk nyomatékrugalmasságát és a reakcióit dícsérték, végül pedig megérkezett a teljes csomag. Az, ahol a fejlesztésben nyakig résztvevő Ricky Carmichael, és a mellé csatlakozott Evan Ferry motorversenyző tisztességesen megtúrja a talajt a brit MX géppel.