Egy motorba nem kell sok henger vagy köbcenti ahhoz, hogy izgalmas legyen. Egytől négy hengerig elég széles a paletta, de egy-két hathengeres motor is előfordul a piacon, ám az ennél több ritka. Főleg, ha aránytalanul sok, mondjuk 48 hengerről beszélünk, mint ennél az egyedi Kawasakinál.

Régi motoros bölcsesség, hogy a motor színe fekete. Nem csak esztétikai, hanem nettó balesetmegelőzési megfontolásból is szerencsésebb lett volna, ha ez a szemlélet nem épül be ennyire kiradírozhatatlanul a motorvásárlók fejébe. Hiszen mi is az a fekete? Az a felület, ami nagyon gyengén – minden más színnél gyengébben – veri vissza a látható fényt. Márpedig az általában jót tesz a motoros egészségének, ha a közlekedés többi résztvevője a lehető legkönnyebben érzékeli őt. Csakhogy ma már ebből kell dolgozni.

Nem szokatlan a járműiparban, hogy a gyártók egymás piacait igyekeznek dézsmálni. Ezt csinálja most például a Kawasaki, akik a Honda Rebel 500 vásárlóit igyekeznek magukhoz csábítani az Eliminator 500-zal; az meg gyakorlatilag már elkoptatott frázis, hogy az adventure szegmens majd minden szereplője a GS BMW-k sütis tálcájáról próbál markolni. A Honda nem először célozza az indiai szereplőket, de az azért mégiscsak érdekes, hogy ezúttal konkrétan a Royal Enfield koncepcióját ültetik át magukhoz.

Csődöt jelentett a svéd Cake elektromos motorokat gyártó vállalkozás. A márka ismertsége a hazai és a nemzetközi piacon is mérsékelt, ennek ellenére Szentkuti kollégánál járt már két kis gyösz, a Makka és az Ösa, de vannak kisebb terepgépeik is.

Halál a munkaidőre jeligére remek játékkal lepte meg az álmodozókat a Ducati. Nem mondom, hogy forradalmi újdonság, de amikor egyszer csak azt vettem észre, hogy 40 perce klikkelgetem rá a különböző kiegészítőket hol egy Diavel V4-re, hol egy Multistrada V2-re, arra gondoltam, ez talán téged is hasonlóan jól fog szórakoztatni.

Van olyan, akinek nem dőlt még el motorja? Egy sem? Ahhoz képest, hogy a minimálishoz konvergáló anyagi káron túl semmi extra, félelmetes vagy akár túlzottal kellemetlen érzés nem társul hozzá, mégis sokak számára jelent elég nagy para faktort, pláne a motorozás világába frissen belépők között. Tehát van itt egy probléma, ami nem is akkora probléma – na mindegy is, van itt rá egy lehetséges megoldás, amit a kínai eredetű Voge szabadalmaztatott.

Nemrég megfuttattam az eszmét a PeugeotXP400 GT adventure-nek álcázott díványrobogó tesztjében, hogy mennyire furcsán nem ismerik még a sokat látott, szőröstökű motorosok sem a márka motoros vonatkozását. Persze az 50-es robogók mindenkinek megvannak, de a márka kétkerekű történelme ennél sokkal gazdagabb. Vannak ott sebességrekordok, versenygyőzelmek, és rendes, a XX. század elejének mércéjével mérve nagyköbcentis vasak is; a robogótúlsúly már csak a második világháború utáni időszak jellemzője.

Híresztelés, mendemonda, szóbeszéd, pletyka, füles – hirtelen nem is jut eszembe több szinonima, amivel ki tudjuk fejezni, hogy hivatalos úton nem megerősített információk szerint háromhengeres sportmotort készít a Yamaha. De mivel ez az infó nem a sarki zöldségestől, hanem a WorldSBK paddock-ból érkezik, mégiscsak érdemes egy pillanatnyi figyelmet szentelni rá.

Finom fáziskéséssel ugrik rá a GoPro a motoros bukósisakra rögzített akciókamerás felvételek piacára, hiszen a műfaj már nagyon régóta létezik. Azért mondom, hogy fáziskéséssel, mert kíváncsiságból visszanéztem, hogy a műfaj a hazai közönség számára is talán legismertebb arca MaxWrist – ha mégsem, akkor ő egy sportmotoros csávó, aki onboard felvételeken mutatja be, hogyan játszik a világ különböző szerpentinjein egyéletes nintendóst – első YouTube videója 8 éves, és nem ő találta fel a műfajt. Az pedig sok idő.

Egy új elektromos meghajtású BMW motor terveit hozta nyilvánosságra a Cycle World magazin. A dolog érdekessége, hogy bár a gyártó most is jelen van az elektromos motorok piacán, de csak a robogó szegmensben. A formabontó CE 04 mellett hamarosan érkezik a városi közlekedésre még hangsúlyosabban való CE 02. Az új motor viszont nem a robogó műfajt erősíti, hanem a szabadidő motor kategóriát. Első ránézésre leginkább olyasmire lehet számítani, mint a Harley-Davidson féle LiveWire.

Úgy tűnik, hogy az idén a Harley-Davidson a CVO – ez a Custom Vehicle Operations-t takarja, amolyan gyári tuningrészleg – modellekre hárítja az újdonságok szerepét. A három betűt négy modellre, köztük az amcsik első túraendurójára, a Pan Americára firkantották fel.

2024-re nagyot frissített a Pierer Mobility zászlós márkája, a KTM a belépőszintű 125-ös és 390-es Duke modelljein, ami már-már értelemszerűen magával rántotta testvérbrand, a Husqvarna azonos alapokra készülő motorjait is. A fejlesztés természetéhez, ahhoz, hogy értsük, miért szemlézzük a 125-ös (125 köbcenti) és a 401-es (398 köbcenti) Svart-, valamint Vitpileneket érdemes tudni, hogy ezek motorblokkjai között erős az átfedés.

Idén új modellváltozatban érkezik a Harley-Davidson legérdekesebb lövése, a Pan America. A Motorcycle.com információi szerint az amerikai levegőminőség javítására létrehozott állami szervhez, a CARB-hoz benyújtott dokumentumok értelmében 2024-ben CVO modellel bővül a Harley túraenduró kínálata.

Nem egy régi cég a NIU. 2014-ben alapította egy csapat, techcégektől kiugrott mérnök, szóval alig tíz éves, ami motoripari léptékben mondjuk úgy, elhanyagolható. Ezek a szakemberek aztán összehozták a kellemes, de azért gyermekbetegségektől nem mentes robogóikat, majd 2020-ban megfogták a fejszét és belevágták egy másik fába. Az RQi már nem robogónak, hanem rendes motorpótléknak indult, annak ellenére, hogy elektromos meghajtású.

A 2024-es év Suzuki zászlóvivő újdonsága, a szebb napokat is látott GSX-R-ből képzett GSX-S1000-ből álmodott crossover, a GSX-S1000GX máris új változatot kap, a már dobozokkal is felszerelt GX+ jelzésű kivitelt.

A Triumph Motorcycles 2020-ban mutatta be a régi, 675-ös blokkból faragott 660-as szériájának első motorját, a csupasz Tridentet. A naked után érkezett az azonos alapokra épülő Tiger Sport crossover, mára pedig megérkezett a család harmadik tagja, a sportmotor. Finomkodhatunk, hogy inkább sportos motor, de a Tridentes élményeim alapján megelőlegezem a 660-as Daytonának az adrenalindúson túlmutató élménycsomagot.

Négy és fél millió, meg egy kis extra. Mármint forint, nem felszereltség, azt majd még ezen felül kell rádobni, már ha egyáltalán kell még bármi egy rendes sportmotorra. Talán egy bubis plexi meg egy telefontartó. Sok? Őszintén nem tudom eldönteni. Ha ki kell mondani, pláne ha hirtelen ki kellene fizetni, nem lenne éppen kevés. De a CBR600RR soha nem is volt olcsó. 2007-ben 2.698.000.- jó magyar forintot kóstált, regadóstól. Csakhogy éppenséggel emlékszem, akkoriban életem első fizetését vártam, kis híján nem volt meg százezer, Erzsébet-utalvánnyal sem. Ha ugyan akkoriban az volt, és nem a Sodexo. Ugye milyen régen volt?

Izgalmas kiskategóriás motorral dobhatja fel a kínálatot a Kawasaki. Az 500 köbcenti alatti világ jellemzően költséghatékony felépítésével szemben a japán Young Machine magazintól érkező információk szerint az amúgy egészen érdekes ZX-4R alapján készül egy retró, avagy RS változat.

Oké, nem a világ legfontosabb rejtvénye, de mégiscsak érdekes tippelde, hogy milyen motorról futott be egy sor kémfotó a német Motorradhoz. A nemzetközi sajtószíntéren velük együtt Aprilia RS 457 testvérmodellként hivatkozzák, de ez azért nem ennyire egyértelmű. Az olasz Motociclismo munkatársai adtak először hangot erős kétségeiknek, amit a brit Visordown szerkesztőségében is osztanak. Az amerikai RideApartnál meg már egyenesen Moto Guzzi újdonságról írnak. Vajon mi lehet az igazság?

Karima Delli az Európai Parlament még az év elején nyújtotta be az utóbbi idők leghülyébb javaslatát, ami a motorosokat érinthette volna. A múltidő használata szerencsére teljesen indokolt, mert a francia képviselőnő javaslatát, aminek értelmében más sebességhatárok vonatkoztak volna a motorkerékpárokra Európa útjain, mint más járművekre, leszavazták, elvetették.

Euro5 ide vagy oda, zajcsökkentés a végsőkig, a Yamahánál azért tudják, hogy a motorosnak fontos a hang. Egyszerűen az élmény része, még annak is, aki nem keresi a szélsőségeket. Ezt általában a kipufogás oldaláról fogjuk meg, de létezik még egy fülnek kedves hang. Egy háttérben húzódóbb, mégis meghatározó forrás, mint a rockzenében a basszusgitár, olyan a szívóhang. A Yamaha ezt felismerte, és azt találták ki, hogy ezen a téren fejlesztenek az MT-09-en.

Szemenszedett hazugság lenne úgy tennem, mintha nekem betonbiztosan ott lenne a tudatom hátsó kis traktusában, hogy mi a tököm az az SWM. Persze, én is olvastam teszteket, rémlik az osztrák vonatkozás, meg az olasz enduro múlt, és persze a modern trendet követő kínai, egészen pontosan a motor-, autó- és nehézgép gyártásban érdekelt Shineray Group is. Pedig ideje képbe kerülni az eredetileg Husqvarna technikából építkező, de már már új irányokba is terjeszkedő márkával, mert láthatóan ők is nyitnak az európai piac felé.

A 2022-es és 2023-as év versenysikereinek örömére piacra dobott néhány limitált szériás motort a Ducati. Egészen pontosan öt Panigale modellről van szó, négy V4 S-ről, valamint egy V2-ről, amelyek mindegyike a MotoGP-ben, a WSBK-ban és WorldSSP-ben látott matricázást viseli. Látványra versenymotorok, egyébként felcsinosított rendszámos darabok.

Valamikor augusztusban realizálódott, hogy a Triumph bővíti a 660-as palettáját, méghozzá egy idomos változattal. A sportmotor jelzőt egyelőre nem előlegeznénk meg neki, de akárhogy is, a Daytona név mégiscsak jelent valamit. A korábbi kémfotó után most elkezdték hivatalosan is felvezetni. Persze a Triumph egyelőre nem írja le ezt a nevet, de azért volt már, aki gyakorlatilag kitúrta a gyártó honlapjának HTML-kódjából, szóval ja, ez az lesz.

Ez most a nagyon szép fotókról szól, hiszen annyira más világot képvisel, annyira exkluzív csomagot kínál a Ducati, hogy egy ilyen motort jó esély van rá, hogy egyikünk sem fog látni a valóságban. Senki. De azt hiszem ezt is várhatjuk akkor, amikor az eleve magas minőség érzetet képviselő olasz gyártó a Bentley-vel áll össze egy tematikus motor kedvéért.